A Csincsilla rendszertani helye, származása
" A csincsillát rendszertani besorolása során sokan összekeverik a házinyúl "csincsilla színû" változatával (vagy a csincsilla házicicával:) A következõ ábra nem csak rendszertani helyét, hanem azt is mutatja, hogy melyik állattal milyen rokonságban van. Legközelebbi rokonai a viszkacsa vagy pampaszi nyúl (Viscacia viscacia) és a macskanyulak, köztük a legismertebb a perui macskanyúl (Legidium perunaum). Közeli rokonai a tarajos sülök, a kapibarák és a marák. Ezek a vizidisznók közé sorolt állatok külsõleg is emlékeztetnek a csincsillára. A dél-amerikai rágcsálók közül még ide sorolhatók az agutik kapibarák és a marák. Ezek a vizidisznók közé sorolt állatok külsõleg is emlékeztetnek a csincsillára. A dél-amerikai rágcsálók közül még ide sorolhatók az agutik, a pakák, a tengerimalac és a nutria.
Napjainkban egységes csincsillafajról beszélünk, ennek tudományos neve Chinchilla lanigera. Tenyésztése során több alfaj is létrejött, de stabilizálódni nem tudott. (La-Plata, Costina, Raton). Némi gyakorlati jelentõsége csupán a Costinának van, melynek különösen szép, tiszta és selymes a prémje. " (Forrás: Potháczky Lajos: Csincsillatenyésztés mesterfokon)
Ha kicsit jobban bele szeretnénk mélyedni a csincsillák családfájába, két csoportba kell őket osztanunk:
1. A „Hosszúfarkú” csincsilla – (Chinchilla laniger).
A „hosszúfarkú” csincsillák jellemzője, hogy a fejük kerülete kb. 25-26 cm-es, a farkuk 17-18 cm hosszú, a fülük pedig 6 centi. Ők a leggyakrabban előforduló házikedvencek, bár szabadon lényegében kihaltak.
A hosszúfarkú csincsilláknak 3 típusa létezik:
1/A, A La Plata típusú csincsilla A rövidfarkú csincsillánál kisebb, közép – sötétszürke árnyalatú csincsilla
1/B. A Costina típusú csincsilla A La Plata típusúnál kisebb méretű csincsilla, aki mindössze 350-450g súlyú! Hosszúkás formájúak hegyes ofarokkal és hosszúkás, keskeny fejjel. A szőrük nagyon selymes, közép – sötétszürke színű.
1/C. A Raton típusú csincsilla – Törpecsincsilla Mindössze 150-200gramm súlyú, sűrű sötét bundájú csincsilla
A szőrmekészítéshez leginkább a La Plata és a Costina típusú csincsillákat tenyésztették, de a sok-sok keveredés következtében ma már nem is lehet olyan csincsillát találni amelyik egyértelműen besorolható lenne valamelyik kategóriába.
2. A „Rövidfarkú” csincsilla (Chinchilla chinchilla).
A rövidfarkú csincsilláknak 2 típusa létezik:
2/A, A „Királycsincsilla” (Chinchilla chinchilla chinchilla ) A királycsincsillának hatalmas, 36-38 cm. átmérőjű feje volt, 14-16 cm hosszú farka és 4-5 cm-es füle. Valószínűleg már teljesen kihalt, ám egy kitömött példánya még ma is megtekinthető a frankfurti (am Main) Senckenberg-Múzeumban.
2/B, A „kicsi rövidfarkú csincsilla” (Chinchilla chinchilla boliviana) A kicsi rövidfarkú csincsilla fejkerülete 30-32 cm, 14-16 cm-es a farka és 4-5 cm-esek a fülei. A természetben és a tenyészetekben is ritkán, de előfordul.
Persze minden könyv mást ír… van olyan, ahol 3 csincsillatípus létezik pl.: A Chinchilla Lanigera, a Chinchilla brevicaudata (azaz a hegyi csincsilla) és a Királycsincsilla…
Na ezt kövesse az ember, ha tudja:)
Mindenesetre a "THE ROYAL NATURAL HISTORY" (Írta: Richard Lydekker, Illusztrálták:W Kuhnert, F Specht, P J Smit, G Mutzel, A T Elwes, J Wolf, Gambier Bolton, és még sokan mások) című, több, mint 100 éves, 1893,1894, 1895,& 1896-ben kiadott könyv elbűvölő képeket tartalmaz a csincsillákról és rokonaikról, a Viszkacsákról:)
***
Bár a csincsilla genetikailag egyik rágcsálófajra sem hasonlít, de szögezzük le: gyönyörû, sötét szemei, kicsi kerekded fülei vannak, hosszú, érzékeny bajusszal kombinálva.
írta:Vadoocka=) |